Bejelentkezés

» Regisztráció

» Elfelejtett jelszó

 

Keresés

Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány

A Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány 1991 őszén történt bejegyzése után 1992 február 15.-én kezdte meg tevékenységét, az EMKE Könyvtári Szakosztályának intézményeként, olyan magyarországi felelős szaktekintélyek bátorítására és hathatós támogatására, mint Szente Ferenc, az Országos Széchenyi Könyvtár (OSZK) akkori főigazgatója.


Amikor az alapítvány gondolata és az alapítvány könyvtáraként a gróf Mikó Imre Könyvtár megalapítása megfogalmazodott, a kolozsvári diákváros tövében, ebben a házban kaptunk két szobát, akkor még bérleti viszonyban, arra a célra, hogy elhelyezzük az Országos Széchenyi Könyvtár (OSZK) közvetítésével hozzánk juttatott mintegy 20000 adomány -  kötetet. Amikor az épület tulajdonosa, a kilenvenen túl lévő idős néni meglátta, hogy az ő szobáiban könyvtár kezd kialakulni és működni, úgy rendelkezett, hogy ezt az ingatlant halála után az alapítványnak juttatja. Ennek az óhajnak, végrendelkezésnek köszönhető, hogy az épületben egy főleg fiatalok által látogatott közművelődési rendszer kezdett kialakulni. Az adományozó Filep Margit évekig a Bolyai Tudományegyetem könyvtárosa volt. Az ő emlékére felavatott tábla talán azt is jelzi, hogy a csendes szolgálatot teljesítő emberekre is odafigyelünk. Elkötelezettsége, mindennapi munkája jó irányba terelte nagyon sok egykori bolyais diáknak szellemi épülését.


Alapítványunk tevékenységének kezdetétől a könyvtárépítés és könyvtárfejlesztés alapfeladataihoz kapcsolódó, de azokon túlmutató, a (kis)közösségi polgári önszerveződést, ezen belül is mindenek előtt a közművelődési autónom intézményépítést ösztönző feladatokat is felvállalt. Azt is mondhatnánk, hogy a magyar szórványközösségek nem – állami (civil - szervezete, illetve egyházi keretek közötti) könyvtáralapításának és könyvtári állomány fejlesztésének támogatásával mindenek előtt ezen polgári intézményi kezdemények megszületését, megerősődését, működtetési kultúrájának gyarapítását igyekeztünk szolgálni.


Abból a korszerű felfogásból kiindulva, hogy a mai könyvtár nem csupán könyvek tára, hanem a helyi közösségek kulturális önszerveződésének valamint  minőségi tájékoztatásnak  és tudásátadásnak is hajléka, mi a könyvtárépítést és a könyvtárosképzést – korszerű európai kisebbségi önszerveződési mintákat követve – tulajdonképpen az erdélyi magyar polgári önszerveződés szolgálatába kívántuk és kívánjuk állítani.


Alapítványunk kolozsvári saját tulajdonú székházában mára mintegy 60000 kötetes, egyetemi oktatást is kiszolgáló könyvtár működik (Gr. Mikó Imre Könyvtár), két szabadpolcos teremmel és egy 16 fős olvasóteremmel, valamennyi galériásított. A könyvtár 4300 olvasójából 3000 Kolozsvárott tanuló magyar egyetemi hallgató és középiskolás diák.   Könyvtár állományunk alapját magyarországi könyvtáraktól kaptuk, az Országos Széchenyi Könyvtár (OSZK), a Kölcsey Ferenc Alapítvány és a Pro Hungaris Alapítvány közvetítésével, valamint saját személyes és könyvtár – közi kapcsolataink révén a hatvani, békéscsabai, hódmezővásárhelyi, zalaegerszegi stb. könyvtáraktól.  Az évek során egyre bővült tevékenységi körünk. A közösségszervezés terén négy alapfunkció ellátására kellett vállalkoznunk az évek során, magának életünkben egyre hangsúlyosabb helyet és érvényesülést követelő négy alapvető magyar kisebbségi közösségi igény mentén:


Az egyik az erdélyi megyeszékhelyeken, kisrégiós központokban illetve kistelepülési keretek között működő közösségi szervezetek, egyesületek könyvtáralapítása és rendszeres állományfejlesztése. Könyvtárunk kezdetektől fogva saját állományának fejlesztése mellett igyekezett kialakítani és fejleszteni kisebb civil könyvtárakat, így mára már mondhatjuk, hogy több mint 55 – 60 erdélyi magyar civil szervezettel és könyvtárral vagyunk kapcsolatban. Észak és Közép Erdélyből, Partiumból, Bánságból, de Székelyföldről is. Ahogy mondani szoktuk Aknasugataktól Csernakeresztúrig és Bihardiószegtől Hétfaluig. Könyvtári szaktevékenységeink mellett kezdetektől nagy hangsúlyt fektetünk az olvasók nevelésére. Ennek érdekében könyvtár -   bemutatókat szervezünk, vetélkedőket, író – olvasó találkozókat, gyerekfoglalkozásokat, dokumentumkiállításokat, stb. Ezek megszervezésében együttműködünk a kolozsvári óvodákkal, iskolákkal és a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség (RMPSZ) Kolozs megyei szervezetével. 


A másik alapfunkció könyvtár- és intézményműködtetési, rendezvény- és közösségszervezési útmutatás, információ-ellátás, pályázati tanácsadás, folyamatos szakember-képzés. Egyre nyilvánvalóbb kihívás számunkra, hogy ezeknek a partnerintézményeknek a tevékenységét olyan szakember-képzési alapprogram kifejlesztésével és működtetésével segítsük, amely hozzáértő munkatársakat nevelhet ki számukra, főleg  az intézményműködtetés (NGO-menedzsment), a könyvtárinformatika és közösségszervezés, a helyi önkormányzati munka és településfejlesztés, népi kulturális hagyományápolás, magyar nyelvi és kulturális rehabilitáció területén. Ebben a témakörben, fennállásunk 18 éve alatt számos oktató és továbbképző tanfolyamot szerveztünk, ezekkel próbáltunk hasznos tudnivalókat átadni partnerszervezeteinknek. Kiemelném a magyar nyelvi és kulturális rehabilitáció terén elért eredményeinket: Szokrátesz – pályázatban vettünk részt a budapesti Hungarian Language School-al és a kolozsvári Magyar Nyelvi Intézettel közösen az Új Magyar iskola tananyag összeállításában. Megemlíteném még többek közt a könyvtár- és civil intézményműködtetési szakember – képzési programunkat, amelyeket nemcsak a civil intézményekben már dolgozó, de szakképesítéssel nem rendelkező munkatársak számára szerveztük, hanem 1992-től opcionális modulként is oktatjuk a Babes – Bolyai Tudományegyetem Magyar Nyelv és Kultúra Tanszékén Pillich Katalin vezetésével. Ilyen értelemben a könyvtár szakos diákok gyakorló könyvtárává is vált a gróf Mikó Imre Könyvtár.


A harmadik vállalt feladatunk a népi hagyományok megőrzésének és identitásmeghatározó funkciójuk teljesítésének segítése. E tekintetben mindenek előtt a népzene és néptánc jellegzetes erdélyi tájegységi hagyományainak megőrzése a cél, hiszen ezek a kisközösségek belső nyelvi és szellemi kommunikációjának, az önszerveződés gerjesztésének is fontos eszközei. A heti rendszerességgel szervezett táncházak, gyerektáncházak, néptáncoktatások minden szinten, a néptánc-oktató képzés, pont a hagyományos zenei és táncvilág identitást meghatározó fontosságát kívánja tudatosítani. Alapítványunk berkeiben fejlődött ki és végzi tevékenységét a Szarkaláb Néptáncegyüttes, melynek tagjai kolozsvári és Kolozsváron tanuló, Erdély szinte  minden vidékéről származó egyetemi hallgatók. Legfőbb feladatuknak tekintik az erdélyi táncok elsajátítását és eredeti formában való színrevitelüket. Műsoraikkal bejárták már Erdély több vidékét és Európa mintegy 15 országát. Vallják, hogy népi hagyományainkat nem öncélúan kell elsajátítani, hanem nagyon fontos, hogy a megfelelő fórumokon, hazai és külföldi fellépéseken, fesztiválokon megmutassák őket a világnak, hozzájárulva ezáltal kisebbségi kultúránk megismertetéséhez, tánc- és népzene hagyományaink nemzetközi terjesztéséhez.


A negyedik feladatunk, a kulturális cserekapcsolatok és rendezvényszervezés, amely az előzőekhez szorosan kapcsolódóan épp a kulturális kommunikáció kereteinek kialakításához és rendszeresítéséhez igyekszik szerény lehetőségeinkhez mérten hozzájárulni. Ez a tevékenység fokozatosan Kolozsváron és Erdélyen messze túlmutató magyar és nem-magyar cserekapcsolatokat rendszeresített. Az összmagyar  kapcsolatok építésének köszönhetően a Heltai Alapítvány egyik erdélyi résztvevője lett a kárpát-medencei magyar közösségi nagyrendezvények koordinációs tanácsának, a nem-magyar európai kisebbségközi kulturális cserekapcsolatok kiépítésének köszönhetően pedig intézményünk tagja lett a FUEV-nek (t.i. az Európai Népcsoportok Föderatív Úniójának).  Ebben a vonatkozásban eseményszámba menő rendezvényeink a nemzetközi kisebbségi konferenciák és az évente megrendezett nemzetközi kisebbségi fesztivál, a Szent István-napi Néptánctalálkozó, melynek programjában 8 erdélyi településen évente 10-12 ország több mint 380  magyar és más kisebbségi hagyományápolója, valamint a vendéglátó erdélyi települések további 350-400 fiatalja vesz részt. Eddigi vendégeink között voltak  a magyarországi román, német, horvát, szerb kisebbség táncosai, a németországi szorbok, lengyelországi lemkek, a franciaországi bretonok, olaszországi szardok, dél – tiroliak stb., valamint a dél-bánáti, vajdasági, szlovéniai, horvátországi és felvidéki magyarok képviselői.


A Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány önfenntartás céljából létrehozta a Heltai Ecotour KFT-t, mely a következő szolgáltatásokkal várja az érdeklődőket:


  1. HELTAI PANZIÓ
    www.etnotour.ro/heltai_panzio
  1. HELTAI VENDÉGLŐ – FOLK-KOCSMA
    www.etnotour.ro/heltai_restaurant
  1. TÁBOROK SZERVEZÉSE A VLEGYÁSZA HEGYSÉGBEN
    www.etnotour.ro/taborok
  1. KULCSOSHÁZ HAVASROGOZON
    www.etnotour.ro/rogojel

 

Egyéb rendszeres programok:

  1. HELTAI FOLK-KOCSMA
    www.etnotour.ro/folk-kocsma
  1. SZENT ISTVÁN-NAPI NÉPTÁNCTALÁLKOZÓ
    www.etnotour.ro/fesztival

 



Partnerek